Intézménymutató:
BBTE Pszichologia es Nevelestudomanyok Kar
1999. június 8.
A kolozsvári Reményik Sándor Pincegalériában megnyílt Jeney Lám Erzsébet tárlata, színes akvarelljeinek sikere volt. A művész 1956-ban végzett a kolozsvári főiskola textiltervezői szakán. Kezdetben a Művelődés című lapnál dolgozott, majd muzeológus a kolozsvári Művészeti Múzeumban. Később a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógiai szakán tanított. A Lélektan és Pedagógiai Intézet munkatársaként ment nyugdíjba 1982-ben. Grafikusként és művészeti íróként is számon tartják. Tizenkét egyéni tárlata volt bel- és külföldön. /Németh Júlia: Reményik Sándor Galéria Jeney Lám Erzsébet grafikai tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
1999. november 27.
Nov. 27-én Babes-Bolyai Tudományegyetemen a Comenius Tudományos Diákkör szervezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak. Szilágyi Pál, az egyetem rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi magyar tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főiskolai szintű intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Addig, ameddig létrejön az önálló magyar tannyelvű egyetem, a magyar tagozatok erősítéséért, az önálló karok létrehozásáért kell tenni. Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató kifejtette, hogy 1989-ben Romániában 107 líceumban működött magyar tagozat, ez a szám 1990-ben 136-ra nőtt, 1989 előtt egyetlen magyar líceum sem működött az országban, addig ma 50 tanintézetben folyik csak magyar nyelven az oktatás. Szamosközy István, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Karának dékán-helyettese emlékeztetett: 1990-ben 8 tanár oktatott a magyar tagozaton, jelenleg 27 tanár áll a 152 magyar diák rendelkezésére. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos elnöke a szövetség megalakulásáról és tevékenységéről beszélt, Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke pedig a pedagógusi életfelfogásról írt esszéjét olvasta fel. Bajcsi Ildikó, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója jelezte, hogy Kovászna megyében jelenleg több mint ötszáz képesítés nélküli óvónő, illetve tanítónő tanít. Létszámuk jövőre visszaesik háromszázra. Sajnos, nem azért, mert utánpótlás érkezik, hanem azért, mert ennyire csökken a jövő évben a magyar gyerekek száma Kovászna megyében. /Szabó Csaba: A közoktatás reformjáról értekeztek a pedagógusok A reform kulcsa az iskolaigazgatók zsebében van. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2000. február 1.
Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2000. február 1.
Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
2000. június 13.
Idén tizedik alkalommal rendezték meg Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül A tanügyi erők felkészítése és formálása című konferenciát, melynek szervezői a BBT alegységeként működő pszichológia kar, a Román Pedagógusok Szövetsége, valamint a megyei tanfelügyelőség voltak. /Felkészítő tanfolyam pedagógusok részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
2001. szeptember 8.
Tavaly februárban hunyt el Jeney Lám Erzsébet /Kolozsvár, 1931. szept. 14. - Kolozsvár, 2000. febr. /, aki most lenne 70 éves. Édesapja Lám Béla mérnök, író, Áprily Lajos és Reményik Sándor szellemi köréhez tartozó jó barát. Jeney Lám Erzsébet a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textiltervezői szakát végezte, részt vett a Román Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának munkájában. 1954-ben Moldvában a Szentimrei Judit, Nagy Jenő, dr. Kós Károly vezetése alatt dolgozó diákcsoport tagjaként készített illusztrációkat az 1981-ben megjelenő Moldvai csángó népművészet című kötethez. Vásznain megörökítette a Csíki-havasok szépségét és Torockó környékét. A Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógiai szakán tanított ábrázoló rajzot, végül a Lélektan és Pedagógiai Intézet munkatársaként ment nyugdíjba. Társtalan volt, de nem magányos. Tág, értékes baráti köre volt. Orosz származású édesanyja által adományozott becenéven (Koszinka) szólította mindenki. Képeivel 14 alkalommal lépett a tárlatlátogató közönség elé. Utolsó gyűjteményes kiállítására 1999 júniusában került sor Kolozsváron. /H. L. I.: Jeney Lám Erzsébet emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2002. június 18.
A Babes—Bolyai Tudományegyetem fennállása óta a Pszichológia- Neveléstudomány Kar végzett növendékei között soha nem volt ennyi magyar, mint az idén. Talán emiatt az egyetem fennállása óta először az idei magyarul végzettek külön ballagtak. A ceremónia végig magyar nyelven folyt. Szamosközi István, a BBTE Pszichológia- Neveléstudományi Karának magyar dékán helyettese közölte: A most végző generáció 1998-ban került az egyetemre. 1995-től a felvételi rendszer megváltozott, az egyetem nyitottabbá vált. Megjelentek olyan tanulási lehetőségek, melyek nincsenek a numerus clausushoz kötve. 98-ban 20 államilag támogatott hely volt, ellenben 47 végzett most a nappalin, mert 27-en tandíjas helyen tanultak, a szülők segítségével. A ballagáson jelen volta 30 távoktatásos is, így búcsúzhatott összesen 127 végzős. De a továbbiakban lesz olyan év, ahol csak a távoktatáson 147 egyetemista van, a nappalin pedig majdnem 80 fő. /(Csomafáy Ferenc): Magyar egyetemisták ballagása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2002. július 1.
Nagyenyeden jövőre ünneplik a klasszikus tanítóképzés beindulásának 150. évfordulóját, de ezt az ünnepet lényegesen beárnyékolja az a tény, hogy ősszel már nem indul első év a főiskolai oktatási vonalon. A Bethlen Gábor Kollégium 1999-től ad otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Lélektan és Neveléstudományi Kara tanítóképzőjének, azóta egyetemi kisváros Nagyenyed. Három évig párhuzamosan folyt a középiskolai és az egyetemi szintű oktatás a kollégiumban. Eddig minden évben volt annyi jelentkező, hogy beinduljon az első év. A minisztérium, illetve a BBTE úgy döntött, nem indít első évet a 2002-2003-as tanévben Nagyenyeden. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója úgy tudja, a 2003-2004-es tanévben újra indul Nagyenyeden a főiskolai szintű tanítóképző, de mellékszak nélkül. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta: azért szűnt meg ideiglenesen Nagyenyeden a főiskolai szintű tanítóképzés, mert a jelentkezési arány nagyon alacsony volt. A másik ok a tanári kar képzettségi szintje, ugyanis a kollégium az utóbbi időben nem alkalmazott kellő számban olyan tanárokat, akiknek joguk lenne egyetemi szinten is oktatni. /Szabó Csaba: Zátonyra futott tanítóképző-stratégia. Ősztől már nem egyetemi kisváros Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2002. július 11.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2003. november 19.
Kolozsváron a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Egyetemi Esték elnevezésű előadás-sorozatának keretén belül nov. 19-én a Kolozsvárról elszármazott, jelenleg a Georgiai Egyetemen tanító dr. Benedek Dezső tart előadást Elhittük, hogy mit hiszünk? Hitvilágok, világok... A hitvilágok és a fizikai világ realitásának egyeztetése címmel. Dr. Benedek Dezső elmesélte, hogy Kolozsvárról 1978-ban ment el, az Egyesült Államokban és Kelet-Ázsiában végezte doktori tanulmányaimat. A Georgiai Egyetemen japán és kínai nyelven tanít, lassan tíz éve. Nem tudja pontosan, hány nyelven beszél, mert vannak olyan nyelvek, amelyeken folyékonyan beszél, de írni nem tud. Beszél olyan nyelvet is, amelynek nincs még írott változata, vagy ő maga készítette el az ábécéjét, például Ausztronéziában. És vannak olyanok is, amelyeket nem tanult, de megérti a nyelvek közötti hasonlóságok miatt. Természetes például, hogy a kisebbség beszéli a többség nyelvét, de régen ez fordítva is érvényesült. Benedek professzor sokat tesz az erdélyi egyetemért. Úgy látja, hogy a felsőoktatás minősége országszerte aggasztóan megromlott. Tanár kollégákkal ezért hozták létre a Centurion Társaságot. Több gyűlésük volt már, a Bolyai Társasággal is egyeztettek. Foglalkoznak az utánpótlás biztosításával, az Iskola Alapítvánnyal együttműködve szeretnének egy tehetségkutató és -ápoló programot beindítani, ugyanakkor az oktatókkal is szorosabb kapcsolatot kell kialakítaniuk. Ebben nagy segítségükre vannak az egyházak. Alapvető gond, hogy nagyon sok tanár felkészületlenül megy be órára, ha bemegy egyáltalán. Amerikában sokkal jobban megfizetik a tanárokat. Az infrastruktúra is sokkal fejlettebb. De ott elképzelhetetlen az, hogy egy tanár ne tartsa meg az óráját. Amerikában az első órán a diák kap egy tájékoztatót, amelyben benne vannak a követelmények, kívánalmak, útmutatások. Ilyesmit Kolozsváron eddig egyedül a BBTE Pszichológia Karán tapasztalt. A hallgatók sokszor úgy mennek el vizsgázni, hogy fogalmuk sincs, melyik tételhez mit kell elolvasniuk. Benedek Dezső kulturális antropológiával foglalkozik, sokat tanulmányozott ausztronéz kőkorszaki búvártörzseket, sámánokat, gyógyítókat. Van egy egészen éles határ a tudományosan elfogadható és a "para" fogalomkörébe tartozó dolgok között. Ez a határ egyre inkább eltolódik, mivel a tudomány mostanában már elfogad olyan dolgokat, amelyeket régebben nem volt hajlandó elfogadni. /Sándor Boglárka Ágnes: Rendet kell teremteni a felsőoktatásban - vallja dr. Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2004. február 26.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának oktatói megválasztották az egyetem rektor-helyettesi és alelnöki tisztségére javasolt személyeket. Az oktatási intézmény magyar alelnöke várhatóan Szamosközi István, a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese lesz, aki nem örvend népszerűségnek. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes alkalmatlannak tartja Szamosközit erre a tisztségre, ezért visszalépett. A magyar tagozatnak továbbra is két rektor-helyettesi tisztség jár, ami kiegészül egy alelnöki poszttal is. Az elkövetkező négy évben nagy valószínűséggel Nagy László, a Fizika Kar dékán-helyettese és Salat Levente, az egyetem Nemzetközi Együttműködés Központjának vezetője tölti majd be a rektor-helyettesi tisztséget azt követően, hogy a leadott 34 szavazatból előbbi 28, míg a második 22 igen szavazatot kapott. A gyűlésen szóváltás hangzott el az alelnök megválasztásakor. A jelenlévők Szamosközi Istvánra, a pszichológia tanszék vezetőjére és Egyed Emesére, a Magyar Irodalom Tanszék vezetőjére szavazhattak. A voksolás előtt azonban Kása Zoltán és Sárkány-Kis Endre biológiatanár hevesen tiltakozott Szamosközi István jelöltetése ellen, akit nem tartanak megfelelőnek az alelnöki posztra. Sárkány-Kis Endre a Szabadságnak elmondta: szégyen, hogy Szamosközi fogja ezentúl képviselni a magyar tagozatot. Megemlítette azt az esetet, amikor Szamosközi hamisítást követve el, a BBTE-n szervezett versenyvizsgán helyette osztályozta a jelentkezőket. Csibi Magor, a magyar tagozatot képviselő diák üdvözölte a magyar tagozat vezetőségében végbement generációváltást. Szamosközit Marton József, a Katolikus Tanárképző Kar dékánja javasolta az alelnöki tisztség betöltésére. Buzogány Dezső, a Református Tanárképző Kar kancellárja kifogásolta a választáson elhangzott személyeskedő hozzászólásokat. Szamosközi István nem kívánt reagálni a vádakra. Elmondta, hogy őt a tettek és a tények minősítik. Megemlítette a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar rohamos fejlődését, amit egyebek között tanulmányi könyvtár kialakításával, számítógépek beszerzésével, szakfolyóirat kiadásával ért el. /Borbély Tamás: Viharos előválasztások a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2004. március 10.
Márc. 9-én ülésezett először a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem újonnan létrehozott vezetőtestülete, az Akadémiai Tanács. A testület magyar alelnökét, Szamosközi Istvánt – aki 1997 óta a Pszichológia és Neveléstudományi Kar dékán-helyettese – az egyetem új rektora, Nicolae Bocsan úgy mutatta be, mint a magyar tagozat fejlesztésében a leglátványosabb növekedést elért vezetőt: a Pszichológia Kar magyar diákjainak száma bő évtized alatt 4-ről 1800-ra ugrott. Szamosközi István elmondta, hogy 1990-ben négy magyar lány jutott be az akkor még csak román tagozattal induló pszichológia szakra. 1995-ben már mintegy harmincan voltak a magyar diákok, és néhány tantárgyat – lélektant, pszichológiatörténetet, kísérleti lélektant, egészségpszichológiát – tanultak magyarul. 1997 májusától, a Pszichológia és Neveléstudományok Kar létrehozásával lett erőteljesebb a fejlődés. Akkor már hatszázan tanultak a magyar tagozaton, most pedig már szinte kizárólag magyarul folyik az oktatás: a hallgatók csupán a felnőtt- és gyermekpszichiátriát, valamint egy választható tantárgyat tanulnak románul. Szamosközi István vezeti a Babes–Bolyai távoktatási központját is. A távoktatási központ nagyon sok erdélyi magyar fiatalnak ad lehetőséget a továbbtanulásra, de figyelembe kell venni a hat főiskolai szintű tanítóképzőt is, hiszen a Pszichológia és Neveléstudományok Kar magyar tagozatának 1800-as diáklétszámához ezek a kihelyezett erdélyi főiskolák jelentősen hozzájárulnak. Az újságíró felvetésére, hogy a magyar tagozat egyes oktatói még megválasztása előtt hevesen bírálták őt, Kása Zoltán volt rektor-helyettes alkalmatlannak nevezte az alelnöki tisztségre, Szamosközi nem kívánt reagálni. /Salamon Márton László: Két mozdony húzza a BBTE-t. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2004. november 10.
Kolozsváron okt. 28-án megalakult az Erdélyi Magyar Pszichológus Hallgatók Egyesülete, az EMPHE. Az alakuló ülésen jelen lévő húsz diák többsége a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományi Karának pszichológia és gyógypedagógia szakos hallgatója volt, majd megválasztották a várhatóan decembertől jogi személyként is nyilvántartott szervezet elnökét, Seer Lászlót. December végéig elindul az egyesület honlapja, november második felében pedig megtartja első ülését a Kognitív Tudományi Fókuszcsoport, mely rendszeresíti a diákok kutatási törekvéseit, és teret biztosít az egyetemen kívül végzett munkáik bemutatására. A Kognitív Tudományi Fókuszcsoport jelentené a jövőben az egyesület tudományos magját. A tervek közt szerepel egy interneten megjelenő háromnyelvű román–magyar–angol diákszaklap elindítása. Jelenleg nincs székhelyük, ez megnehezíti az indulást. /Sólyom István: Létrejött a pszichológus diákok szakmai szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2005. augusztus 3.
A múlt hét végén immár a hetedik módszertani konferenciára került sor Kolozsváron, amelyet elsősorban a fizika tanításának szenteltek. Dr. Kovács Zoltán, egyetemi adjunktus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok karán a Természettudományi Tanszék magyar vonalának felelőse, az egyetem Továbbképző Intézetének aligazgatója, évről évre szervez egy-egy ilyen konferenciát. A konferencia szervezésébe bekapcsolódott a Romániai Magyar Pedagógusszövetség égisze alatt Kolozsváron működő Gál Kelemen Oktatási Központ és annak lelkes vezetője, Szőcs Judit nyugalmazott tanárnő. /Dezső Gábor: Módszertani konferencia kánikulában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2005. október 4.
A romániai rendszerváltás óta először tartott nagyszabású tanévnyitót a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, ebből az alkalomból Farkas Gyulának, az 1872-ben alapított Ferenc József Tudományegyetem egykori rektorának mellszobrát is felavatták. Farkas Gyula munkásságát az egyetem vezetősége részéről Andrei Marga, az intézmény akadémiai tanácsának elnöke, Nicolae Bocsan rektor és Simon Simion dékán is méltatta. Mindhárman bevallották: noha kiemelkedő munkássággal rendelkezett, a román értelmiségi körök mégsem ismerték kellőképpen Farkas Gyula munkásságát. Az ünnepségen Salat Levente rektor-helyettes elmondta, a jelenleg működő tanszékek magyar tagozatainak egyesítéséből tervezett önálló magyar karok létrehozásáról egyelőre nem lehet semmilyen előrelépésről beszámolni. Az RMDSZ csúcsvezetése ugyanis a BBTE magyar tagozata vezetőinek tudomására hozta, hogy a politikai prioritásaként kezelt kisebbségi törvénytervezet politikai partnereikkel való elfogadtatásának az erőfeszítései nem teszik lehetővé az egyetem magyar tagozata ügyének párhuzamos vállalását. Sikerült elérni két magyar tanszék létrehozását a Közgazdaságtudományi Kar Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett tagozata és a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar keretei között. Az egyetem vezetősége jóváhagyta, hogy hozzák létre a magyar tagozat vezető testületét, amely mandátumot kapott a magyar tagozat működési szabályzatának kidolgozására. Az egyetem vezetősége jóváhagyott egy, a magyar tagozatvezetés által kidolgozott tervezetet, amely az egyetem kötelékébe tartozó épületek két, illetve háromnyelvű feliratozását, és az intézmény története magyar vonatkozásinak megfelelő tükrözését irányozza elő. Salat szerint a rektor egy történészbizottságot kért fel, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A rektor-helyettes a következő időszak kihívásaiként említette az egyetemi autonómia jelenleg adott kereteinek tágítását. Reményei szerint az idei tanév első felében már sikerül megteremteni az újságírói és informatika tanszéket. Emellett kérik az érintetteket, kezdjék el az egyeztetéseket, hogy a Bölcsészkar keretében működő három magyar tanszék Hungarológia vagy Magyarságtudomány Karrá egyesüljön. Fokozatosan próbálják meg leválasztani a BBTE magyar nyelvű oktatását a román oktatás kényszerpályájáról, anélkül, hogy ezzel a megnyert akkreditációkat kockáztatnák. /B. T.: Premiernek számító tanévnyitó a BBTE-n. Önálló Magyarságtudomány Kart terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ Salat Levente rektor-helyettes beszédében hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak az önálló magyar egyetemhez való joga elvitathatatlan, ugyanakkor megkérdőjelezte egy esetleges önálló egyetemi struktúra versenyképességét. A kilencvenes évek elején elfogadható volt az állandó panaszkodás. Salat Levente kifejtette, nem biztos, hogy az erdélyi magyarság önálló erejére hagyatkozva saját egyetemének olyan nemzetközi státust vívhatott volna ki, mint amilyennel ma a BBTE rendelkezik. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint nem biztos, hogy a Sapientia Egyetem mintája lehet csak sikertörténet az erdélyi magyarság számára. A most körvonalazódó önálló magyar kar a Bölcsészkaron jelenleg működő irodalomtudományi, néprajzi és nyelvészeti tanszékek összeolvadásából jönne létre. Félő azonban, hogy az intézmény román többségű vezetősége ezt a lépést majd arra próbálja felhasználni, hogy elhitesse a nagyvilággal: a magyar karok kérdése is példásan oldódott meg a nagy múltú multikulturális kolozsvári egyetemen. /Borbély Tamás: Az önálló magyar egyetem dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2007. június 29.
A BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Kara keretében működő, Szatmárnémetibe kihelyezett Tanítóképző Főiskolai Kar hatodik, egyben ilyen minőségben utolsó évfolyama számára június 26-a volt az utolsó főiskolás nap, a diplomamunka megvédésének napja. (A következő végzős évfolyam már – az ún. bolognai rendszer bevezetésével – egyetemi szintű intézmény végzőse.) A hat végzős évfolyam hallgatói számos jó, sok esetben kiváló szakdolgozattal fejezték be tanulmányaikat. Valamennyiük irányítója Muhi Sándor volt. /Bura László: Diplomavédés a Tanítóképzőn. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 29./
2007. július 10.
Az idén először a Babes–Bolyai Tudományegyetemen nemcsak a kolozsvári központban, hanem régióközpontokban is be lehet a tanintézmény összes szakára iratkozni. Ilyen régióközpontnak számít a szatmári kihelyezett tagozat is, amelynek igazgatója, Végh Balázs Béla a beiratkozás körülményeit részletezte. A Babes–Bolyai Tudományegyetemnek 21 kara, ezen belül pedig 117 román, 60 magyar, valamint 18 német nyelven induló szaka van. A Magyarországon végzett diákok is jelentkezhetnek, mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a magyar Oktatásügyi Minisztérium között megkötött egyezmény értelmében, elfogadják a magyarországi érettségit. Szatmárnémetiben idén is két szak indul. A pszichológiai és neveléstudományok kar óvónők és tanítóképző szakának kihelyezett tagozatán mindössze tíz államilag finanszírozott helyet biztosítanak, emellett 60 költségtérítéses hely lesz. Ötven helyet tartanak fenn a távoktatásra, amely ugyancsak költségtérítéses. A főiskolát végzettek számára kiegészítő képzés is indul, itt hatvan hely lesz. A politikatudományi, közigazgatási és kommunikációs kar helyi közigazgatási szakának szatmári kihelyezett tagozatán román nyelvű képzési vonalon 23 állami és 30 fizetéses, magyar vonalon 20 állami és 30 fizetéses, német vonalon pedig 9 állami és 10 fizetéses hely lesz. A távoktatás kizárólag román nyelven zajlik. /Bodnár Gyöngyi: A szatmári kihelyezett tagozaton is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 10./
2007. augusztus 7.
Első alkalommal szolgáltattak vissza magánszemélynek nagy és fontos épületet Kolozsváron. A Majális utcában, az úgynevezett CFR-kórház melletti ingatlant korábban a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia kara használta. Mikó Lőrinc unitárius egyházi tanácsos tizenkét évig küzdött különböző fórumokon azért, hogy birtokba vehesse örökségét. Augusztus 6-án végre átvehette a kulcsokat. A körülbelül ezer négyzetméter területű ingatlanhoz több mint 1400 négyzetméternyi telek is tartozik, a kettő összértékét a tulajdonos 3 millió és 4 millió euró közöttire becsüli. Ilyen méretű, értékű és fontosságú épületet eddig csak egyházaknak szolgáltattak vissza. Mikó Lőrinc elmondta: valószínűleg bérbe adják az ingatlant, akár egy darabban, akár részekként. Beindultak a kártérítési folyamatok is Kolozsváron. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Precedens nélküli ingatlan-visszaszolgáltatás Kolozsváron. Mikó Lőrinc 12 évig küzdött jogaiért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
2007. december 11.
Történelmi tétje van a mostani egyetemi választásoknak a BBTE magyar részlegén. Ha most engedik, hogy a csucsuják, szamosközik, vinczemáriák, nagylászlók megmaradjanak a vezetőségben, hosszú ideig lehetőséget kapnak a mindennel elégedett magyar vezetők, hangsúlyozta az egyetem magyar oktatóihoz írt nyílt levelében Jakab Attila, tudományos kutató. Nem szabad többet megengedni, hogy egy Szamosközi bekerüljön a vezetőségbe. Sok szempontból jó az, amit Magyari Tivadar művel, de ez nem az igazi út. Ő ugyanis belemerevíti a magyar felsőoktatást egy status quóba. Ez a közös román–magyar egyetem modellje. Tehát őt nem szabad újraválasztani! Olyan magyar rektor-helyettest kell választani, aki nem működik együtt a rektorral. Egy-két éves kimaradást, szervezési gondot a szülők és diákok meg fognak bocsátani. A diákok akár két szemeszterre is jogosultak befagyasztani a tanulmányaikat. Egy részüket átmenetileg átveheti a Sapientia, míg a helyzet rendeződik. A tanári kar általános sztrájkba kezdhet. Nem kell hozzá két szemeszter, mert egy-két hónap alatt beadják a derekukat. /Jakab Attila, tudományos kutató: Tisztelt magyar oktatói kar! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Az említettek: Csucsuja István, Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, Szamosközi István az Akadémiai Tanács alelnöke, Pszichológia és Neveléstudomány Kar tanára, Vincze Mária Közgazdasági Kar dékán-helyettese, Nagy László rektor-helyettes.
2007. december 17.
Vízválasztónak is nevezhetőek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatán lezajlott tanszéki és kari szintű választások. A belső vitákból nem derült ki, hogy s hányan képviselik Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Hantz Péterék által hangoztatott célkitűzéseket. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint a BKB nevében három személynél több nem nyilatkozott a sajtónak, továbbá szerinte ráadásul az egyetlen személy által megírt közleményeket is többnyire a „BKB elnöksége” vagy „a BKB sajtóirodája” írja alá. A magyar tagozaton az a csoportosulás sem tett szert komolyabb befolyásra, amely hajlamos mindent idillikus állapotban feltüntetni. Ennek a vonalnak a prominens képviselője Szamosközi István, aki hosszú évek után elvesztette a gyakorlatilag általa létrehozott Pszichológia és Neveléstudományi Kar magyar tagozatának vezetését. Az egykori dékán-helyettes helyét most Fóris-Ferenczi Rita foglalja el, s Szamosközi csupán annak a belső szabályzatnak köszönhetően őrizheti meg szenátusi tagságát, hogy az Akadémiai Tanács alelnökeként eddig benne volt az egyetem vezetőségében. Az újságíró szerint a BBTE-n a józanság győzött. A BKB-vonal és „az idillisztikus-szárny” kiszorulása következtében olyan vezetőség szükséges, amely a román vezetőséggel folytatott hatékony tárgyalások révén próbálkozik. Az újságíró szerint csak ártanak az egyetemi munka megzavarására irányuló külső akciók. /Borbély Tamás: Vízválasztó megmérettetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 17.
Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2008. február 7.
Február 6-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának szatmárnémeti kihelyezett tagozatán a másodéves távoktatáson tanuló hallgatók számára tudományos diákkonferenciát szerveztek. Húsz távoktatáson tanuló diák mutatta be az általa készített tudományos kutatás eredményét. A diákkonferencia első része még január végén lezajlott. A versenymunkákat négytagú zsűri – dr. Bura László, dr. Baranyai Tünde, Szabó Thalmeiner Noémi és Gádrus Andrea – bírálta el. Az első helyezett Czumbil Tóth Márta és Kajtár Török Enikő lett, akik a negyedik osztályosok olvasási szokásait elemezték. /(bodnár): Tudományos Diákkonferencia második része zajlott a BBTE szatmári kihelyezett tagozatán. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 7./
2008. június 25.
„A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem chartája már 1995-ben szentesítette a háromnyelvű, több kultúrát támogató oktatást a Babes–Bolyai Tudományegyetemen” –, kezdte beszédét Andrei Marga, a BBTE rektora a lélektan kar magyar tagozatának a hétvégi ballagásán. A rektor kifejtette: „minden oktatási vonal és nyelv-alapú program szervezési és döntéshozatali autonómiával bír, beleértve az érvényben lévő törvények alapján megvalósítható pénzügyi önrendelkezést is. Ugyanakkor az egyetem összes komponensének hozzá kell járulnia a versenyképesség, és az európai felsőoktatással való harmonizáció biztosításához. A hallgató maga választja meg az oktatás nyelvét, az egyetem pedig tanszéki, kari, intézményi keretein belül kifejezi a kultúrák melletti elkötelezettségét. ” Idén 52 036 hallgató vett részt alap-, magiszteri, távoktatási vagy egyetem utáni oktatásban a BBTE-n. Ehhez hozzáadódik 2935 doktorandus, ez összesen 54 971 hallgatót jelent. Nemzetiségi megoszlás szerint: 40 000 román, 12 000 magyar, néhány száz német, 150 roma tanul, többszáz diák pedig más etnikumhoz tartozónak vallja magát. Összegezve: románul tanult 41 703, magyarul 7 616, németül pedig 1117 hallgató, további 1728 pedig más idegen nyelven folytatta tanulmányait. Judaisztikai tanulmányokat 54 hallgató folytat. Az idei felvételit illetően a BBTE 4834 ingyenes helyet hirdet meg; ebből 3209-et a román, 1102-öt a magyar, 194-et a német és 124-et az idegen nyelvű oktatási vonalon. A 10 506 fizetéses helyből 7 707 a román, 1787 a magyar, 392 a német, 610 pedig az idegen nyelvű oktatásra vonatkozik. A jövő tanévre tehát alapképzésre összesen 10 916 helyet hirdetnek meg a román, 2889 helyet a magyar, 586 helyet a német, 834 helyet az idegen nyelvű oktatási vonalra, 48-at pedig a judaisztikai tanulmányokra. A mesteri képzésen 4893 államilag támogatott helyre vizsgázhatnak a végzősök (2740 a román, 567 a magyar, 83 a német oktatási vonalon, és további 84 hely van az idegen nyelven folyó oktatásban). Ehhez jönnek a tandíjas helyek, amelyek számát a felvételi eredmények és a jelöltek igényei alapján szabják meg. Idén 4705 helyet hirdetnek meg a távoktatási alapképzésnél, és további 3000 helyet a mesterin. A doktori tanulmányokat illetően 310 ingyenes és 413 tandíjas helyre pályázhatnak a fiatalok. A felsőoktatásban a tanszemélyzet megoszlása: 1398 címzetes tanár közül 1051 a román, 297 a magyar, 50 a német tagozaton fejti ki oktatói tevékenységét, ehhez jön a 990 társult oktató. /Idén 7 616 hallgató tanult magyarul a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
2008. július 22.
Ebben az évben is jól szerepeltek az államvizsgán a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az akkreditációhoz szükséges ötven plusz egy százalékot minden szak elérte, sőt: túlteljesítette. A marosvásárhelyi kar hét szakja közül csak a kertészmérnöki nem érett még meg az akkreditálásra. /Ott ugyanis idén még csak a második évfolyam végzett. / „Nem csak a műszaki, hanem a humán tudományok terén is az ország élvonalában vannak diákjaink” – hangsúlyozta a záróvizsga-eredmények ismeretében a marosvásárhelyi kar dékánja, Hollanda Dénes. A mérnökin az elmúlt három évben összesen 205 hallgató vizsgázott, akik közül kettő nem érte el az átmenőt. Hasonló eredményt jegyeztek a humán tanszéken is: idén a pedagógia szakon minden államvizsgára jelentkező sikerrel vette az akadályt, annak ellenére, hogy a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán mérték fel tudásukat. A kommunikáció és közkapcsolatok hallgatói ebben az évben románul záróvizsgáztak Csíkszeredában, a Bukaresti Tudományegyetem tanári bizottsága előtt. A Sapientia Egyetemen a marosvásárhelyi, csíkszeredai és kolozsvári karon összesen 759-en jelentkeztek államvizsgára 2005–2007 között. 99 százalékuk sikeresen diplomát szerzett, 88 százalékuknak sikerült elhelyezkedni, 75 százalék talált a szakmájának megfelelő állást, és a végzettek 80 százaléka Romániában dolgozik. /Szász Cs. Emese: Még több akkreditált szak lehet a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./
2008. szeptember 3.
Szeptember 8-tól 18-ig tart a BBTE őszi felvételi időszaka. A szatmárnémeti kihelyezett tagozaton kevés hely maradt mostanra. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara szatmári kihelyezett tagozatának igazgatója elmondta, hogy a BBTE szeptember 8-tól 18-ig rendezi meg az őszi felvételi időszakot. A pszichológia és neveléstudományok szakon összesen 12 nappali fizetéses helyre várnak hallgatókat. Távoktatáson további 29 hely van még betöltetlenül. A kiegészítő képzésen 38 hely maradt üresen a nyári felvételi után. A közigazgatási szak nappali tagozatán román és magyar tannyelven sem az állami, sem pedig a fizetéses vonalon már nincs betöltetlen hely. Ahová még várják a jelentkezőket, az a német tannyelvű vonal. /(gyöngyi): Kevés hely marad a szatmári egyetemen az őszi felvételire. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 3./
2009. január 12.
Január 10-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban nyílt meg Székely Géza grafikus-festőművész Színterek nevet viselő huszonkettedik egyéni tárlata. Az Alsócsernátonban született és 1990 óta Kolozsváron élő művész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum rajz-, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia Karának rajzmódszertani tanára húsz évvel ezelőtt állított ki utoljára a városban. Mostani, születésének ötvenedik évfordulójára szervezett tárlata egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus kezdeményezésére jött létre. A kiállító művész tárlatát Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. /Iochom István: Székely Géza jubileumi kiállítása (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
